132 cm-es magyar domborzati-politikai földgömb - 1 : 10 000 000

 
Általános leírás
Egyedi, kézi rajzolatú domborzati-politikai glóbusz. A kézzel szerkesztett grafitceruza-rajz színes tussal vagy tintával történő átrajzolásával előálló vonalasrajz (fokhálózat, partvonal, vízrajz) tisztázatát, árnyékolással (summerrel) készített domborzatrajzzal, szaggatott koronavonalú országhatárrajzzal, ezt kísérő színes határbanddal és igen részletes, színes névrajzzal tette teljessé a szerző.

Az 1970-es években elvégzett restaurálás során a gömbfelületre felhordott lakkréteg erősen megbarnult az elmúlt 40 év folyamán, és részben magába oldotta a kézzel rajzolt és megírt térképi elemek tus-, illetve tintaanyagát, így annak eltávolítása igen kockázatos lehet – gyakorlatilag az egy példányban létező kéziratos glóbusz teljes tönkretételét okozhatja. Emiatt a virtuális feldolgozás egyfajta állapotrögzítés is. Hogy a glóbusz eredeti értékeit jobban bemutathassuk, került sor a földgömb teljes újrafeldolgozására. Lásd: ID 110.

Kiadás ideje
1862
Kiadó
Perczel László
Kiadás helye
Kömlőd, Komárom megye, Magyarország
Szerző
Perczel László
Technológia
A glóbusztérkép szabálytalan alakú pergamenpapír-darabokra készített egyedi, kézi rajzú térképrészek montírozásával állt össze. A hordozógömb – a kor szokásainak megfelelően – feltehetően fa bordázatra egymásra több rétegben, erősen enyvezett papírlapok ragasztásával keletkezett, amelynek összvastagsága mintegy 8 cm. Az így kialakított felület egyenetlenségeit gipsszel simították. A létrejövő szabályos gömbfelületre történt a pergamenpapír-darabok kasírozása.

A virtuális glóbusz a fent leírt földgömbről készített mintegy 800 darab nagy felbontású fényképfelvétel georeferálásával és digitális montírozásával jött létre.

Állvány
Az állványzat fából készült, művészi asztalosmunka. Szépen kidolgozott naptárkerete felső 10 cm széles lapján pergamenpapírra rajzolva és finoman színezve az állatöv jegyei, megnevezésük, a hónapok neve, napi beosztása, valamint az égtájmegjelölések magyar és latin nyelven szerepelnek. A sárgaréz meridiángyűrű 1°-os, 5°-onként kiemelt beosztású és 10°-onként megírt.
Virtuális példány eredete
Állványra szerelt, egyedi, kéziratos földgömb
Országos Széchényi Könyvtár Térképtára,
Budapest, Magyarország
[Jelzet: TD 19]
Egyéb ismert előfordulás
Nincs.
Címmező
FÖLDGÖMB
készitette és rajzolta
PERCZEL LÁSZLÓ
KÖMLÖDÖN
MAGYAR HONBAN
1862
(Az Atlanti-óceán déli részén a ferrói kezdőmeridián nyugati oldalán elhelyezve)
Történet
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáló Perczel László 1850-ben visszavonul, 1852-ben megnősül, és apósa birtokán a Kömlőd közeli Tagyospusztára költözik. 1862-re készül el az a 132 cm átmérőjű, 10 milliós méretarányú kéziratos glóbusza, amely bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy 1881-ben a III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson a magyar kiállítás anyaga aranyérmet nyert el.
Tartalom
  • A vetület: valószínűsíthetően meridiánokban és Egyenlítőben hossztartó hengervetület („négyzetes hengervetület”) transzverzális elhelyezésű változata a földgömbtérkép-részek rajzát tartalmazó szabálytalan alakú pergamenpapír-darabokon.
  • Ferrói kezdőmeridián.
  • Az 5°-os beosztású, 10°-onként megírt, a térítők és sarkkörök vastagabb vonallal kiemelt ábrázolásával kiegészített, a 85°-ig terjedő a fokhálózat. A kezdőmeridián és az Egyenlítő 1°-os „létrás” ábrázolással még hangsúlyozottabban kiemelt. A hosszúság számozása a kezdőmeridiántól kelet felé haladva 360°-ig történik. Az Ekliptikát nem ábrázolja.
  • A kontinensek és a szigetek sötétkék partvonalán túl a vízrajz az ugyancsak sötétkék színnel megrajzolt folyókat és ezek mellékfolyóit, valamint a (világoskékre színezett, mélységábrázolás nélküli) sötétkék partvonalú tavakat tartalmazza.
  • A szárazföldek alapszíne fehér. Barna színű árnyékolásos (summerolt) domborzatrajzzal egészül ki a szárazföld-ábrázolás. A szaggatott koronavonalú országhatárrajzot színes bandok kísérik, amelyek a kontinensek partvonala mentén is futnak.
  • A tengerek mélységábrázolás nélküliek, alapszínük világoskék. A tengeráramlások hozzávetőleges felületi kiterjedését jelölő sötétkék határvonalak belső oldalán középkék band fut, az áramlásirányokat nyilak jelölik, az ismertebb áramláságak névvel is megírtak.
  • A névrajz magyaros írást követ, illetve erre törekvő, amit jól jelez a földrajzi nevek köznévi részének magyar fordítása (pl.: Hudson utja.), illetve az exonimák használata (pl.: Bécs).
  • A névrajzi elemek között szerepelnek a hegységek (barna), hegycsúcsok (sötétszürke), vízfolyások, vízesések, tavak, tengeri padok, zátonyok, tengeráramlások (sötétkék), országok, tagállamok (fekete), települések (vörös), földfokok, szigetek (barna), valamint az óceánok , tengerek, jelentősebb tengeröblök, tengerszorosok (sötétkék), illetve az Egyenlítő, a térítők, a sarkkörök és a fokszámok (fekete) megírásai. Az óceánok neve különös gonddal megrajzolt, és színezett, árnyékolt, „faragott”, a kék szín különböző árnyalataiból felépített nagybetű-csodák sorából áll össze. A névrajz – mint láttuk –, színes.
Feldolgozta
Fényképezés: Nemes Zoltán, Gede Mátyás, Márton Mátyás, Paksi Judit
Georeferálás: Czombos Edit, Nyuli Éva, Szabó Renáta, Tóth Bettina, Ungvári Zsuzsanna, Való Adrienn, Zubán Diána Erzsébet, Zsiga Aranka Erika
Virtuális gömb összeállítása: Gede Mátyás
Gömbleírás: Márton Mátyás
Gömbportré(k): Nemes Zoltán
Irodalom
Ambrus-Fallenbuchl Zoltán:
Magyarország legnagyobb földgömbje száz éves
Geodézia és Kartográfia, 15. évf., 1963., 1. szám, pp.: 61–62
Ambrus-Fallenbuchl Zoltán:
Der grosste Erdglobus Ungarns – hundert Jahre alt
Der Globusfreund, Publ. Nr. 12, Wien, 1963
Márton Mátyás:
Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje – az első „világtérképmű”?
Geodézia és Kartográfia, LX. évf., 2008/3, pp.: 9–16
 
Nincsenek képek