A Perczel-glóbusz interaktív névmutatója

A kereső >>>

A projektről
Absztrakt: A 2007-ben Márton Mátyás által az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén felvázolt Perczel-projekt eredményeképpen 2019-ben elkészült a 127,5 cm átmérőjű kéziratos földgömb teljes digitális restaurálása, majd rekonstrukciója. A tanszéken korábban 2013-ig folyó – a földgömb megmentését célzó, számos oktató és hallgató munkáját felölelő – feladat végső kartográfiai befejezése Márton Mátyásra, a projekt korábbi vezetőjére várt, aki ezt a munkát Paksi Judit közreműködésével végezte el. Ennek felhasználásával mód nyílt három művészi hasonmás glóbusz elkészítésére is. Azt mondhatjuk, hogy ily módon újjászületett ez az egyedülálló, nagy kulturális értéket képviselő, ugyanakkor kartográfiai örökségünk szempontjából is igen jelentős műalkotás, amely a 20. század megpróbáltatásai következtében helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedett. A digitális rekonstrukciót követően jó alkalom kínálkozott egy másik, korábbi, kapcsolódó projekt felelevenítésére, az Ungvári Zsuzsanna és Tokai Tibor munkájának eredményeképpen született „A Perczel-glóbusz interaktív névmutatója” című honlap új, kibővített tartalmú létrehozására is.

Abstract: As a result of the Perczel Project outlined by Mátyás Márton in 2007 at the Department of Cartography and Geoinformatics of Eötvös Loránd University (ELTE), the complete digital restoration and then reconstruction of the 127.5 cm diameter manuscript globe was completed in 2019. The final cartographic completion of the ongoing task at the department by 2013 – led by Mátyás Márton, the project manager, who carried out this work with the help of Judit Paksi –, which included the work of many lecturers and students, aimed at saving the globe. Using this augmented digital processing, it was also possible to create three artistic copies of Perczel’s globe, which was originally made in 1862. This unique work of art, which has suffered irreparable damage due to the ordeals of the 20th century, is of great cultural value and also very important for our cartographic heritage, has been reborn. Following the digital reconstruction, there was a good opportunity to revive another related project. The website, “The interactive gazetteer of Perczel’s globe”, which was born as a result of the work of Zsuzsanna Ungvári and Tibor Tokai earlier, was also created with a new, expanded content.

>>>For English description of the project, please click here.<<<

A névmutató első változata

Az első névgyűjtési próbálkozásaink három alapszakos hallgató TDK dolgozatának, illetve szakdolgozatának eredményeként 2009-ben születtek, amelyek Európa, Ázsia Dél-Amerika és Afrika településneveit foglalták magukba (Nyuli, 2009; Tóth, 2009; Való, 2009; Tóth et al., 2009). Az így létrejött adatbázisban nemcsak a glóbuszon található nevek szerepeltek, hanem a mai neveket is összegyűjtötték a témán dolgozó hallgatók. Végül a földrajzi koordinátákat is rögzítették az adatbázisban, és KML formátumban jelenítették meg ezeket a Google Earth programban. Ennek az adatbázisnak a szerkezete kicsit eltér a maitól.
Két évvel később ehhez a KML fájlhoz készített egy BSc-s hallgató szakdolgozata keretében egy adatbázist és egy webes felületet (Tokai, 2011). Ezen a honlapon az egyes településnevekre lehetett keresni, és a keresőben a névre kattintva rá lehetett nagyítani a megjelenítő ablakban a kiválasztott név szűkebb környezetére a földgömbön. A virtuális gömbön az eredeti Perczel-glóbusz textúrája jelent meg. A megjelenítéshez az akkoriban még futó és modernnek minősülő, könnyen programozható Google Earth plugint használta.

A névmutató második, kibővített változata

2012-ben a Perczel-glóbusz teljes felületére elkészült a földgömbtérkép grafikai és névrajzi restaurálása 10° szélességű gömbszegmensek formájában. Ezek felhasználásával mód nyílt egy új virtuális glóbusz összeállítására. A korábbi Tokai-féle feldolgozáshoz képest jelentősen bővült a névanyag, célszerűnek tűnt továbbgondolni az interaktív névmutatót. Márton Mátyás Ungvári Zsuzsannát kérte fel a korábbi adatbázis településneveinek kiegészítésére, illetve a glóbuszon található összes földrajzi név adatbázisba szervezésére. E feladat megoldása azonban a program olyan bővítését is megkívánta, amely a pontszerűen (koordinátapárral) kezelhető településneveken túl képes a vonalas vagy felületi térképi objektumok neveinek kezelésére is.
Ungvári a Tokai-féle weboldal használta fel alapként, és bővítette ki újabb funkciókkal. A legnagyobb változást a településnevek bővülésén túl az egyéb földrajzi nevek (folyók, országok, hegységek stb.) megjelenése és kezelése jelentette. A névgyűjtési folyamatban számos kiváló hallgató vett részt. A településneveket és az egyéb földrajzi neveket begépelni egy keresési sávban kellett, de a két névcsoport egymástól elkülönülten jelent meg két fix méretű legördülő listában. A hasonló kezdetű találatokat megmutatta a kereső. Emellett e fejlesztésben Ungvári bevezette a nevek kontinensek szerinti szűrését, valamint a Google Earth (GE) plugin felületét is bővítette. Választhatóvá vált az eredeti Perczel-gömb textúrája mellett a rekonstruált raszteres réteg aktuális állapotának megtekintése is. Sőt a GE műholdképekkel is össze lehetett vetni a névrajzot. Ez egy csúszka segítségével valósult meg, amellyel a textúra átláthatósága volt állítható. Emellett a neveket tartalmazó KML fájlok is elérhetők voltak.
A településnevek felvétele az adatbázisba a települést helyét jelző vörös pont földrajzi koordinátáinak megadásával történt. A többi földrajzi név felvételéhez és kezeléséhez pedig a következő rendszer született: egy olyan keresőhálózat kialakítása történt, melynek beosztása a gömbön lévő fokhálózattal egyezik, vagyis 5×5°-os. A hálózat sorai – az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva – betűkkel (A, B, C…), az oszlopai számokkal (1–72) azonosíthatók. Az azonos betűjelzést kapott foktrapézok megkülönböztetésére az északi féltekén lévők „N”, a délin fekvők pedig „S” kezdőbetűvel egészültek ki. Ha a név kiterjedése „kicsi”, vagyis a név egy 5×5°-os foktrapézba esik, akkor annak keresőhálózati neve a foktrapéz neve, pl. 24SC. Ha nagyobb kiterjedésű, elnyújtott megírású a név (pl. Orosz Birodalom), akkor a név elejét és végét tartalmazó foktrapézok kódját kell elmenteni. Ezeket a keresőhálózati nevekhez egyszerűen rendel a programkód földrajzi koordinátákat. A megjelenítő pedig az 5×5°-os foktrapézra irányítja a képernyőkivágatot. Itt rövid böngészés után megtalálhatja a nevet a felhasználó.

Megszűnt a GE Plugin

Sajnos a Google Earth plugin szolgáltatást időközben – 2017 elején – leállították, így az új felhasználók nem tudták azt installálni. Ekkor egy kissé egyszerűsített megjelenítő felületet hozott létre Ungvári a Cesium JS virtuális glóbuszán, hogy a keresőhöz a hozzáférést biztosíthassuk. Ez a GE plugint „pótolta”. (Ám ezen csak az eredeti textúrát lehetett megjeleníteni, a láthatóság már nem volt állítható, és a rekonstruált glóbuszréteg, valamint a keresőhálózat is hiányzott). Az adatbázisban változás nem történt.

A Perczel-projekt újraindulása és az új interaktív névmutató

A glóbusz 2012-ben elkészült állapota után évekre leállt a Perczel-projekt. Az 2017-es Cesium JS-re való kényszerű áttérést kivéve a névmutató fejlesztése is leállt. 2018 végén megállapodás született, hogy az Archiflex Stúdió szervezésében három művészi hasonmás példány készül a Perczel-glóbuszról 2019 folyamán, amelynek feltétele a 2012-ben megszakadt kartográfiai digitális restaurálás és rekonstrukció minél teljesebb körű és minél gyorsabb végrehajtása volt 2019 első félévében, a hasonmások készítésével párhuzamosan. A kartográfiai munkák Márton Mátyás vezetésével és tényleges részvételével, Paksi Judit közreműködésével folytak.
A Perczel-glóbusz virtuális rekonstrukciója során létrejött kétszer 36 darab, 10° széles, az Egyenlítőtől a sarkokig nyúló, Cassini–Soldner-vetületű „fél” gömbkétszög. Georeferálás után ezeket négyzetes hengervetületben (meridiánban hossztartó hengervetületben) raktuk össze (Gede, 2009), és ezt a térképet importáltuk GIS-szoftverbe (QGIS).
Ez szolgált alapul Ungvári Zsuzsanna számára a geoadatbázis felépítéséhez. Mivel rengeteg változás történt, ezért a feldolgozás a következőképpen folyt: a településnevek esetében nemcsak a megváltozott neveket kellett frissíteni, hanem sok esetben a pozíciójukat is pontosítani kellett. A többi földrajzi névnél Ungvári elvetette a korábbi keresőhálózati 5×5°-os rendszert. A kisebb kiterjedésű neveket egy koordináta párral, a nagyobb kiterjedésű neveket pedig vonalak menti vagy felületi kiterjedéssel mentette el az adatbázisba. Ez ugyan kissé bonyolultabbá tette az adatok feldolgozását, de pontosabb adatbázist eredményezett, amely az elemre nagyítást egyértelműbbé teszi a felhasználó számára.
Nemcsak az adatbázist, de magát a honlapot is fejlesztettük. Bővültek a szűrési lehetőségek: a kontinensek szerinti szűkítés mellett lehetőség van a földrajzi nevek típusa szerinti szűrésre is. A településnevek és az egyéb földrajzi nevek két listába történő elkülönítése megmaradt, a nevek könnyebb értelmezhetősége miatt. Háttérként az eredeti és a rekonstruált glóbusztextúra tölthető be. A honlap technológiai alapjai nem változtak az utolsó frissítés óta.

Sokatmondó statisztika

Hogy képet alkothassanak a projekt nagyságáról, a nevek azonosításának, írásmódjuk pontosításának nehézségéről, néhány névcsoportra vonatkozó statisztikai adat bemutatása segít az olvasóknak. Perczel földgömbjén összesen 8874 (eddig felderített) név található. A glóbusz átmérője 127,5 cm, méretaránya 1 : 10 000 000. II. táblázatban összegezzük a végső adatbázisban szereplő névtípusok adatait. II. táblázat. 1: Az egyes kategóriákba sorolható nevek száma. 2: Azon nevek száma a kategórián belül, amelyek legalább egy kérdőjelet tartalmaznak. 3: A 2-es oszlopban található nevek aránya az adott névcsoporton belül.

A név típusa 1 2 3
Település 4258 1408 33,1%
Sziget vagy szigetcsoport 1076 23 2,1%
Zátony 24 0 0,0%
Folyó 1727 89 5,2%
Tó (mocsár) 219 1 0,5%
Óceán és tenger 44 0 0,0%
Öböl 183 3 1,6%
Földfok 339 13 3,8%
Hegy 269 27 10,0%
Vulkán 110 11 10,0%
Tengerszoros, átjáró 69 0 0,0%
Tengeráramlás 27 1 3,7%
Nép 45 1 2,2%
Igazgatási név (ország, állam, tartomány) 232 6 2,6%
Egyéb terület (pl. sivatag) 226 15 6,6%
Pontszerű képződmény 20 4 20,0%
Fokhálózati név 6 0 0,0%
Összesen 8874 1602 18,4%

Az eredmény nem véletlen. A vörös színnel írt településnevek csoportjában találjuk a legtöbb olvashatatlan nevet. Ennek oka a földgömb 1970-es években végzett fizikai restaurálásának nem körültekintő végrehajtása, amelynek során a „védő” lakkrétegnek kiválasztott vegyi anyagban bekövetkező elszíneződést (egyre sötétebb barnába hajló sárgulást) nem vették figyelembe. Ez az eltelt idők folyamán egyre inkább „elfedte”, összemosta a színeket, sőt úgy tűnik, hogy a vörös szín festékanyagát részben magába oldotta. Bár a folyónevek betűmérete majdnem megegyezik a településekével, sötétkék színű megírásuk miatt azonban sokkal kisebb az olvashatatlan folyónevek aránya.
A szerzők összeszámolták azokat a teljesen olvashatatlan, így nem azonosított településneveket is, amelyeket csak három kérdőjel jelölt: ez 144 tételt jelentett (az összes településnév 3,4%-át). Az összes többi név legalább egy betűt tartalmazott, amely elősegítette az azonosításukat.
Az adatbázis változásainak szemléltetésére a korábbi (2012-es) verzióval szemben, a szerzők néhány összehasonlítást tettek. Az adatbázis előző változatában 7302 név szerepelt (3403 településnév és 3899 egyéb földrajzi név). Ez a szám 1572-vel kevesebb, mint a végső. Ez a különbség két forrásból származik: új nevek jöttek a kiegészített területekről, és azokról a területekről, amelyeket az előző változatban nem dolgoztak fel (pl. Kis-Ázsia, Ausztrália egyes részei).
A korábbi adatbázisban a legalábbz egy kérdőjelet lel tartalmazóellátott nevek száma 2580 volt, ebből 2322 (ami 68%-a a 3403 településnek!) településnév és 258 egyéb földrajzi név volt. Ha összehasonlítjuk ezt a legutóbbi értékkel (33%), láthatjuk, hogy a 2019-es feldolgozás során a szerzők sokkal magasabb arányt értek el a városnevek azonosításában. Minden névcsoportot figyelembe véve összesen 3252 nevet egészítettek ki vagy cseréltek le a földgömbön.

Szerzők

Márton Mátyás, Ungvári Zsuzsanna